Komárom városa hosszú ideje kiemelt területként kezeli az oktatást. Fenntartásában 13 óvoda és 6 alapiskola működik, amelyek sikeres működését a felkészült pedagógusok, a minőségi nevelési programok és a város által folyamatosan fejlesztett modern körülmények biztosítják.

Ahogyan azt Ondrej Gajdáč alpolgármester is lapunknak hangsúlyozta, az elmúlt évek beruházásai látványosak és számottevőek: „Az utóbbi években egyértelműen bizonyítottuk, hogy az oktatás a prioritásaink között szerepel. Szinte valamennyi tornatermet, sportpályát és iskolai konyhát felújítottunk. Több óvoda és alapiskola is átesett korszerűsítésen, és jelenleg is zajlanak beruházások. Ezeket részben a város költségvetéséből finanszírozzuk, ugyanakkor igyekszünk maximálisan kihasználni az elérhető uniós és külső forrásokat is.”

Az oktatási területen azonban további, jelentős változások is zajlanak. Az egyik legfontosabb a finanszírozási rendszer átalakítása az óvodák esetében: az oktatásügyi minisztérium az év elejétől normatív támogatást vezetett be, vagyis minden óvoda a gyermekek számától függően kapja a működéséhez szükséges összegeket. Bár ez a modell hasonló az alapiskolák finanszírozásához, a gyakorlatban egyelőre nem bizonyul elegendőnek. „Sajnos ezek a támogatások nem fedezik teljes mértékben az óvodák működését, ezért a városnak minden évben hozzá kell tennie a hiányzó részt,” magyarázta az alpolgármester. Mindez azonban nem okozott fennakadást a gyermekek felvételében – Komárom idén is minden jelentkezőt el tudott helyezni, legfeljebb nem mindenki jutott a számára leginkább kívánt intézménybe.

További változásokat hoz az új jogszabály, amely előírja, hogy az óvodáknak önálló jogi személyként, saját gazdálkodással kell majd működniük. Az alapiskolákat is érintik a reformok: szeptembertől bevezetésre kerül az új, háromciklusú rendszer, amely az 1–3., a 4–5., valamint a 6–9. évfolyamokat külön tanulási egységekként kezeli. A változások a tananyag tartalmára is kiterjednek – nagyobb hangsúlyt kap a diákok önálló gondolkodásának fejlesztése, és az iskolák lehetőséget kapnak a blokkszerű oktatás bevezetésére. „Bízom benne, hogy ez a reform sok pozitív eredményt hoz, és hogy iskoláink sikeresen alkalmazkodnak hozzá,” tette hozzá Ondrej Gajdáč.

A város által jelenleg készített, 5–10 éves időtávra szóló oktatásfejlesztési koncepcióban a kedvezőtlen demográfiai trendekre is reagálni kell. Szlovákiában csökken a születések száma, és ez a tendencia lassan az oktatási intézményekben is érezteti hatását. Idén például 30-cal kevesebb gyermek jár a komáromi óvodákba, mint tavaly. Az alpolgármester szerint azonban a helyzet még nem ad okot aggodalomra: „A csökkenés valóban jelen van, de egyelőre nincs jelentős hatással az intézmények működésére. Ezt is be kell építenünk a készülő koncepcióba, és közösen kell megoldásokat keresnünk az óvodavezetőkkel és a szülőkkel. Meggyőződésem, hogy mindez nem fogja rontani sem az oktatás minőségét, sem az intézmények stabil működését.”
A város önkormányzata tehát továbbra is azon dolgozik, hogy stabil, korszerű és jövőre kész oktatási környezetet építsen, amely képes alkalmazkodni a jogszabályi változásokhoz, a modern pedagógiai elvárásokhoz és a demográfiai kihívásokhoz egyaránt.