1°C - Komárom Kiváló borok, kellemes társaság, tartalmas beszélgetések és hangulatos zene fogadta az érdeklődőket a IV. Borünnepen, amelynek ezúttal is a Tiszti Pavilon díszterme adott otthont. A rangos eseményen tíz borászat mutatta be legjobb tételeit, a látogatók pedig egy estére valódi ízutazáson vehettek részt – a régió és a történelmi borvidékek különlegességeivel a poharukban.
„Én úgy gondolom, hogy ez a rendezvény megtalálta a helyét Komárom rendezvényei között, és egy nagyon minőségi színfoltja a komáromi életnek” – fogalmazott Lakatos Róbert, az Egressy Béni Városi Művelődési Központ igazgatója és a borünnep szervezője. Hozzátette: az itt bemutatkozó borászok ilyen összeállításban mindössze két alkalommal kóstolhatók meg a városban. „Nagyon büszkék lehetünk arra, hogy ilyen világszínvonalú borászatok vannak itt körülöttünk. Amióta megismertem őket, külföldről már soha nem hozok bort.” A szervező szerint a borfogyasztás kultúra és tapasztalat kérdése is. Saját útját felidézve elmondta: „Megtisztították az ízlésemet, megtanították, mit kell érezni a borban. Ma már, ha valami oda nem illőt érzek egy borban, nem iszom meg. De hála Istennek, itt ilyen nem történhet meg.”
Az est nemcsak a szakmáról, hanem személyes történetekről is szólt. Filkó Gabriella önkormányzati képviselő mosolyogva mesélt arról, hogy a bor szeretete nála is idővel alakult ki. „A borra föl kell nőni. Az első borom tokaji aszú volt, édes, aztán kialakult, hogy a száraz, testes vörösbor az én világom” – mondta. Hozzátette: az ünnepi időszakban a főzés és a borkóstolás kéz a kézben jár nála. „Attól függ, mit főzök, ahhoz igazítom a bort.”
A helyi termelők bemutatása a városvezetés számára is fontos cél. Keszeg Béla polgármester hangsúlyozta: „Következetesen próbáljuk megmutatni, milyen termelők vannak itt a régióban. Ha valaki végigkóstolja az itteni borokat, rengeteg különlegességet talál.” Mint mondta, ő maga is elsősorban az ételhez vagy a hangulathoz választ bort. „A mai borkóstolók már nem uniformizált bort keresnek, hanem az adott terület egyediségét. Ez az este pedig óriási alkalom arra, hogy beszélgessünk, kóstoljunk, és ráhangolódjunk a karácsonyra.”
Az idei kínálat különlegessége volt a Jókai 200 emlékév tiszteletére készített bor, amely az író kedvenc fajtáiból született a Bott Pincészet jóvoltából. „Kékfrankos és kadarka – ez volt Jókai két kedvence. Megpróbáltuk úgy összeházasítani, hogy harmóniában legyen. Nagy felelősség volt egy ilyen névvel bort készíteni, de a visszajelzések alapján sikerült méltó tételt alkotni” – mondta Bott Frigyes komáromi borász. Nála az ünnepek elképzelhetetlenek bor nélkül: „Egész évben gyűjtögetem a palackokat, aztán karácsonykor két-három napig együtt kóstol a család. A pinot noir nagy szerelem, de furmint nélkül sincs ünnep.”
A hagyományos borkészítési módszerek híve Molnár Péter, a hetényi Bortornác pince borásza is, aki natúrborokat készít fahordós érleléssel. „A bor az erjedéstől az érésig végig hordóban él. Meggyőződésem, hogy a borásznak gyógyitalt kell készítenie a szőlőből – olyat, ami a léleknek és a testnek is elixír” – fogalmazott. Az ünnepi asztalra szerinte „egy jó tokaji aszú mindenképpen felkerül, mert az megkoronázza az estét”.
A Balaton-felvidéket a Napvirág Borászat képviselte. Nagy Attila a badacsonyi borvidék különleges adottságairól beszélt: „Az olaszrizling hazája ez a vidék. A vulkanikus talaj sokszor felülírja a fajtát – és mivel magasan vagyunk, a bornak is jók a kilátásai” – jegyezte meg derűsen. Hozzátette: „Ahhoz, hogy tiszta bor szülessen, négy dolog kell: akarat, tudás, hit és szeretet. Ha egy hiányzik, nem működik.”
A IV. Borünnep ismét bebizonyította: a bor több mint ital – közösségteremtő élmény, amely összehozza az embereket, történeteket és hagyományokat. A komáromiak pedig egy estére nemcsak kóstolhattak, hanem találkozhattak is mindazzal az értékkel, amit a hazai borászat képvisel.
