Kovács Sándor, a nyolcszoros csehszlovák ökölvívóbajnok idén ünnepelte 80. születésnapját. Bár egészségi állapota már nem teszi lehetővé a közönséggel való személyes találkozást, a sportrajongók ma sem feledkeznek meg Komárom egykori legendás bokszolójáról.

Felesége, Kovács Klára elmondta, hogy férjét fiatal korában mindenki Sanyikának szólította. Visszaemlékezése szerint 1962-ben kezdett ökölvívással foglalkozni. Akkoriban a sportág már jelentős hagyományokkal rendelkezett Komáromban, többek között az olimpiai bajnok Torma Gyulának köszönhetően. Kovács Sándor kivételes tehetsége nagyon korán megmutatkozott.
Éveket töltött a Dukla katonai sportegyesületnél, Olmützben és Kroměřížben, ahol további tapasztalatokat és elismerést szerzett. Pályafutása legnagyobb lehetősége csúcsformájában érkezett el – beválogatták a mexikói olimpiára utazó csapatba. Sajnos az utolsó pillanatban módosították a döntést, és helyette egy cseh sportolót küldtek. Kovács Klára szerint ebben a sportpolitika is szerepet játszott.
A történtek mélyen megrázták a sportolót. Kovács Sándor ezután hazatért, és Komáromban folytatta az ökölvívást. Hosszú ideig edzett, később edzőként is tevékenykedett, végül a kelet-szlovákiai Varannón hivatásos edzőként dolgozott. 1976-ban egy súlyos nyakcsigolya-sérülés miatt kénytelen volt befejezni sportolói pályafutását.

Felesége hangsúlyozta, tudomása szerint férjét soha nem ütötték ki, és többször is elnyerte a legtechnikásabb ökölvívónak járó címet. Elmondása szerint testestül-lelkestül sportoló volt. Úgy véli, házasságukban két különböző kultúra találkozott, és reméli, hogy gyermekeik mindkettőből sokat kaptak. Édesapjuktól kitartást, erőt és sportszerűséget tanulhattak, míg ő maga a nyelvek és az olvasás szeretetét igyekezett átadni nekik.
Elmondta azt is, hogy férje soha nem panaszkodott, még az egészségi állapotára sem. Ma már jóval nyugodtabban telnek a mindennapjai. Születésnapját családja és szerettei körében ünnepelte, akik rendszeresen látogatják, és gondoskodnak róla.