11°C - Komárom A mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából a Duna Menti Múzeum Baráti Köre előadással emlékezett meg a történelmi eseményekről. Az általuk szervezett rendezvényen az érdeklődők B. Szabó János, a Budapesti Történeti Múzeum történészét hallgathatták meg. A jelenlévők nemcsak az 1526-os sorsfordító ütközet részleteivel, hanem az elmúlt évek kutatási eredményeivel, illetve új megközelítésekkel is megismerkedhettek.
A történész szerint a mohácsi vereség megértéséhez mindenekelőtt az Oszmán Birodalom akkori erejét és lehetőségeit kell megvizsgálni. Szulejmán szultán birodalma – Kína után – a második legnagyobb volt a világon. Rendkívüli gazdasági és katonai erőforrások álltak rendelkezésére. A magyar történelmi közgondolkodásban korábban kevés figyelmet fordítottak az ellenfél túlerejére, miközben a vereség okait elsősorban a magyar fél hibáiban és a belső viszályokban keresték.
Az újabb kutatások a Magyar Királyság katonai felkészültségét is árnyaltabban mutatják be. B. Szabó János elmondta, hogy II. Lajos király jelentős hadsereget szervezett a török támadás megállítására, azonban a csata napjáig ennek csupán mintegy felét sikerült összevonni. A távolabbról érkező csapatok – többek között a cseh erősítés is – úton voltak, de nem tudtak időben megérkezni.
A történész kitért arra is, hogy a digitalizáció jelentősen megkönnyíti a korszak kutatását. Egyre több levéltári dokumentum válik hozzáférhetővé, köztük olyan források is, amelyek korábban nehezen voltak fellelhetők. Az új adatok és a korábbi iratok alaposabb vizsgálata lehetőséget ad arra, hogy a kutatók felülvizsgálják a régóta elfogadott történelmi magyarázatokat. B. Szabó János hangsúlyozta, hogy az új kutatási eredmények nem változtatják meg a mohácsi csata kimenetelét és súlyos következményeit, de segítenek más szemszögből megítélni a korabeli szereplők döntéseit.
A Duna Menti Múzeum Baráti Körének következő előadására november 3-án kerül sor. Az érdeklődők a komáromi hajózás történetével ismerkedhetnek majd meg.
