0°C - Komárom Immár hagyománynak számít a Selye János Gimnáziumban, hogy diákjainknak tanulmányi utakat szervezünk a szomszédos Ausztria, vagy a távolabbi Németország csodaszép helyszíneire. Tesszük mindezt abból a célból, hogy ízelítőt adjunk diákjainknak a német nyelvű területek kultúrájából, hagyományaiból és rámutassunk, mekkora fontossággal bír a német nyelv ismerete régiónkban. Nem volt ez másként szeptember 19-én sem, amikor is nyolcosztályos gimnáziumunk primo, sekundo és tercio osztályai vehettek részt a Bécsbe szervezett tanulmányi kiránduláson.
A reggel esősen köszöntött ránk, de mindez nem szegte a 45 kisdiák és tanáraik vidám várakozását. Úticélunk első állomása a Bécsi Műszaki Múzeum volt, amely az ismert müncheni Deutsches Museum mintájára épült az első világháború előtti években. A múzeumba érve máris egy magasfeszültség-tematikájú előadáson vehettünk részt. A negyven perces, német nyelven hallott bemutatón megtudhattuk többek között, mitől áll égnek a hajunk, ha műszálas ruhába bújunk, vagy hogy jön létre szikra kézfogáskor. Láthattuk, miként cikázik a villám a levegőben, és mekkora feszültséget rejt. Ami pedig mindenkit ámulatba ejtett, az a villám „zenélése” volt. Pár bátor tanuló még meg is érinthette azt. Az előadás után megtekinthettük a múzeum négyemeletnyi kiállított tárgyát: önmagukban játszó hangszereket, ma is működőképes gőzgépeket, repülőgépeket. A megannyi interaktív attrakció kipróbálásra hívott mindnyájunkat: bemondók lehettünk tévéstúdióban, tesztelhettük hangunk erejét a „kiabáló fülkében”.
Sok tudással gazdagodva és lelkesen sétáltunk tovább utunk következő állomásához, a múzeum közelében található schönbrunni állatkerthez. Ahogy azt megtudtuk, az állatkert a világ legrégebb óta működő állatkertje, valamint a kastély környezetének elemeként a világörökség része is. Örömünkre szolgált, hogy a délutáni időjárás is kedvezett immáron a kerti sétánknak. „Legyen ez az állatkert a boldog állatok otthona!” – hangzik az állatkert jelmondata, és valóban: rendezett környezetben, békés együttélésben láthattunk itt fakérget ropogtató zsiráfokat, szunyókáló koalákat, vidáman játszó pingvineket és majmokat, valamint az állatkert szimbólumaként ismert és kihalástól veszélyeztetett édes óriáspandákat is.
Színes élményekkel gazdagodva, sok tudással felvértezve zártuk ezt a csodálatos napot. Itt szeretnénk köszönetet mondani az iskola vezetőségének, minden kedves osztályfőnöknek, szülőnek, hogy ez a tanulmányi kirándulás megvalósulhatott. Köszönettel tartozunk Fekete Judit tanárnőnek, akinek idegenvezetésével rengeteg hasznos és érdekes tudást sajátíthattunk el utunk során. Bízunk benne, hogy ez a kis éveleji közösségi együttlét nagyban hozzájárul ahhoz, hogy diákjaink vidám lendülettel folytatják az iskolai évet, és nem utolsósorban a német nyelvtanulást is lelkesen veszik majd.
Cibulka Csilla, a Selye János Gimnázium némettanára
