Száz Pál phytolegendáriumában az etnográfia keveredik a szépirodalommal, amihez a növények adnak szimbolikus-allegorikus nyelvet. Ritkaság ez a magyar irodalom történetében, hiszen Száz Pál füveskönyve olyan szépirodalmi mű, amelyet tájszólásban írtak meg, fonetikus lejegyzéssel.

Gyógynövényekről és emberi sorsokról szól, és a szerző a növények iránti tisztelet mellett a mátyusföldi nyelvjárást is igyekszik összeboronálni a költészettel. A Biblián alapuló népi apokrif történetekből indult ki, amelyekben fontos szerepük volt a növényeknek. A kötet szerkezete is az ünnepek rendjén és a hozzájuk kapcsolódó szakrális tartalmakon alapul.

A Csavar Színház produkciójában egy sajátos keresztmetszetet kaphatnak a füveskönyvből a nézők. Egy férfi és egy nő történetén, kapcsolatának fókuszán keresztül mesél a két színész, Gál Tamás és Kiss Szilvia a történelmi és történelem előtti időkről. A paradicsomból való kiűztetéstől a rendszerváltásig tart a mátyusföldi példázat-csokor.

„Ostobaság minden búbánat, mer minden emúlik evillágba, csak élet nem. Annak még a halál sem szab határt, ami minden másnak. Ezér szeresd az életet, akármilyen is, mer az a legnagyobb kincs! Nyisd ki szíved ládikóját, abbó baj nem lehet.” Száz Pál: Fűje sarjad mezőknek

Írta: Száz Pál
Dramaturg: Varga Emese
Díszlettervező: Gál Tamás
Jelmeztervező: Szélyes Nagy Andrea
Zene: Varga Gábor
Rendező: Gál Tamás
Szereplőki: Kiss Szilvia, Gál Tamás

Az előadás 12 éven felüli nézőknek ajánlott